Hungarian Civil War/Magyar
| Languages: |  |
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||
Contents
Csaták
A Burgenlandi csata
- Eredmény - Austria visszavette a régiót
- Link - Burgenlandi Felkelés
- Kezdete - 5th September 2009
- Vége - 6th September 2009
- Indította - Csokolanyi Edomer
- Piros oldali Hős - samu126 (-15973)
- Zöld oldali Hős - Shaok (10922)
Összegzés
2009. szeptember 5-én, a reggeli órákban hangzott fel az a lövés Csokolanyi Edomer fegyveréből, amellyel megindult a felkelés Burgenlandban, a korábban Ausztriához, de ekkorra már hosszú ideje Magyarországhoz tartozó régióban. A felkelés, amely később a Magyar Polgárháború nevet kapta... Társai, a Láthatatlan Légió tagjai, a szimpatizánsok, hadseregtagok, még az Elitből is harcoltak mellette - de a lakosság jórésze, akik ezt az ország elárulásának tartották, ellenük küzdöttek, a régió megvédéséért. Az ügy olyannyira megosztotta a magyar közvéleményt, hogy a konfliktus megérdemli a Polgárháború nevet - még ennyi idő múltán is fájó pont sokaknál.
Előzmények
Burgenland ügye részben az IRL-ből is eredeztethető - a magyar játékosok között nem kevesen játszanak azért, hogy az ún. Nagy-Magyarországot elérhessék. Magyaroknak nem kell bemutatni a Trianoni Békét, amely elszakította az ország és a lakosság nagyrészét. Burgenland is egy ilyen terület, magyarul Őrvidék a neve, és a játékon belül is a román megszállás utáni első régió, amelyet elfoglalt Magyarország, az osztrák-német egyesüléskor, eleinte csak tréningcsaták színhelyéül, majd végleg berendezkedve ott. Őrvidék az a régió, amely a leghosszabb ideig volt eMagyarország része az eredetieken kívül.
Így hát a legtöbb magyar játékos már sajátjának érezte Őrvidéket, mind IRL okokból kifolyólag, mind a hosszú játékbeli megszállás okán. Mivel osztrák játékos nem sok akad a játékban, így nem érezte senki szükségét a visszaadásnak - és sokáig nem is merült fel ilyen igény osztrák részről. De 2009 augsztusában kezdtek megváltozni a dolgok. Ausztriába betelepedett egy többnyire dél-amerikai játékosokból álló PEACE-közeli csoport, akik ott akartak mondhatni új hazát építeni. Talán egy kis PEACE hatalmi viaskodás is lehetett abban, hogy visszakövetelték az összes régiót, beleértve Burgenlandot. Ausztria ekkoriban igen fontos szerepet játszott a PEACE hadmozdulataiban, így diplomáciailag egyértelmű volt, hogy jó lenne engedni nekik. Úgyszintén, Burgenland kórházzal nem bírt, lakossága max. néhány haldoklóból állt, és az észak-amerikai hadjárat ideján állandóak voltak itt a sebzés-elvonó RW-k, amelyekbe a lakosság nagy örömmel ütött. Így hát bőven akadt érv a visszaadás mellett és ellen is; de amíg a mellette szólóak többnyire játékbeli észérvek voltak, addig az ellene szólóak többnyire érzelmi indíttatásúak.
Augusztusban, a Falban felmentése utáni zűrzavaros és indulatos időszakban rlazol elnöksége végén a dolog újra terítékre került. Rlazol a terület visszaadása mellett volt, de azt nem sikerült a kongresszussal elfogadtatni, akik egyre rosszabb feltételeket szabtak volna a tárgyalásokra. A kongresszus egy, később igencsak vitatott döntéssel megtiltotta, hogy az elnök a terület átadásáról tárgyaljon Ausztriával (A kongresszus a donteskor egyertelmu kerdesfelvetesre a szavazas a visszaadas mellett dontott. Ekkor nehanyan, akik ellene voltak, kijelentettek, hogy csak a targyalasra hatalmaztak fel az elnokot. Eleg hangosak voltak ahhoz (es nehany kepviselo meg is rettenhetett a kozhangulattol), hogy vegul a dontes igy legyen kihirdetve. Aztan egy hettel kesobb az elkeszult, am meg modosithato szerzodestervezetrol jott a kerdest eldonto szavazas, ami eloszor dontetlen lett, aztan az ismetlesre az ellenzo oldal hozott be meg kepviselot. Amellett, hogy mar a visszaadas szandeka is megoszto volt, a kozvelemeny nagy resze nem is ertesult arrol, hogy volt egy ervenyes dontes, amit aztan maskepp hirdettek ki, igy az akciot a kongresszusi dontessel szembefordulo lazadaskent ertekeltek.). Így a magyar közvélemény nem állt egyöntetűen a kongresszusi döntés mögé - sőt, az csak még jobban megosztotta az embereket.
A csata
Az RW indulása előtti napon, estén aztán elkezdődött a szervezkedés a chaten. Barátokon, megbízhatónak ítélt embereken keresztül terjedt a hír, hogy reggel akit érdekel, legyen fent, és tegye amit jónak lát. A polgári engedetlenségi mozgalom élén a Láthatatlan Légió állt, de rengeteg hadsereg-, és irreguláris egység-tag csatlakozott, csakúgy mint egyszerű polgárok. Csokolányi Edomer nem sokkal napváltás előtt indította el az RW-t, és aik tudtak róla, ekkor csatlakoztak; nem csak magyarok, de osztrákok és más PEACE-tagok is. A másik fél hamar észrevette a történteket, és elkezdték ők is megszervezni a cédelmet, fellelkesíteni a lakosságot. A nap folyamán végig káosz uralkodott a chatszobákban és a médiában - az elnökség utolsó napja, az elnökválasztási kampány hajrája, így még sokáig a napiparancs és a közlöny sem volt frissítve (rlazol délután belépve még egy ideig azt hitte sebzéselvonásnak indította valaki az RW-t) - és még később is csak mellékesen említette meg az RW-t, nem tartván azt különösebben fontosnak. Idézném a Hadügyi Közlöny aznapi cikkét:
"A Burgenlandban indított RW nem hivatalos, de nem is minősíthető ellenséges szabotázsnak. Burgenlandot BÁRMIKOR visszavesszük, vagy visszaadjuk, ha arról van szó, ezért jelenleg a parancs: MONTANA - ZÖLD"
Meg kell azonban jegyezni, hogy mind a közlöny, mind a napiparancs többször át lett írva a nap folyamán, felváltva hívva a lakosságot a zöld és a piros oldalon ütésre; hamisított közlöny jelent meg és számtalan reklám mindkét fél mellett buzdítva. Ez is csak azt mutatja, hogy a közvélemény mélységesen megosztott volt a kérdésben - amely így megérdemli a polgárháború titulust. Úgyszintén hozzátartozik a helyzet érzékeltetéséhez, hogy ekkor történt a sebahmah accának a feltörése is, amelyből aztán román támadás, majd adminok beavatkozása is lett - ez tovább növelte a zűrzavart.
A csata maga kevesebb izgalmat tartogatott, mivel szinte végig a megszállt zónában volt, és ezt az alkalmankénti tankolások sem változtatták meg érdemben. Már napváltás előtt biztosan látszott, hogy sikeres lesz, és ekkorra már csak a legelszántabbak tankolták. Katonailag tehát nem volt egy nagy szám a felkelés... Burgenland visszakerült Ausztriához - és egy megosztott magyar közösséget hagyott maga mögött.
Utójáték
A csata utóélete sokrétű, azóta is, és még a mai eseményekre is kihat néha. Burgenland akár még Magyarország Achilles-sarkának is nevezhető, hiszen a mai napig is fellángol a vita, ha éppen hozzánk sodorja a hadiszerencse, vagy akár elveszik megint. Nagyon sok magyar vesztette el a kedvét, lelkesedését a játék iránt ekkor; mind azok közül, akik ellenezték a régió visszaadását, mind azok közül, akiknek az elfajuló viták vették el a kedvét...Még a történtek után bő fél évvel is volt olyan javaslat a kongresszusnak benyújtva, amely felelősségre vonta volna, árulónak bélyegezte volna, és megbüntette volna azokat, akik részt vettek benne, indították, és a felkelés oldalán harcoltak. Noha a kongresszus ezt elutasította többször is, a javaslat megint csak felszította az alsó parazsat. Egy másik irányban pl. azt okozta a dolog, hogy játékosok az adminok felé nyújtottak be javaslatot, hogy a bizonyos ideig elfoglalt régiók menjenek át a hódító birtokába, és így élvezzék ugyanazt a védelmet, mint az eredeti régiók.
